2014.11.09 - 19:14

Dél-Alföldi tanulmányutak

Szentes – Orosháza – Bordány - Kalocsa

 

A Gödöllői Ifjúsági Közösségi Szerveződés (GIKSZER) projekt keretein belül a Gödöllőn élő, illetve tanuló fiatalok és a velük foglalkozó szakemberek már egy fél éves jövőtervező mű-helymunka sorozaton és egy demokrácia műhelygyakorlaton vannak túl. A közös műhely-munka során megalkották Gödöllő város általuk elképzelt jövőképét és az ehhez vezető folyamatokat is elemezték és eltervezték.

A fiatalokkal foglalkozó szakemberek és maguk a fiatalok is egyöntetűen egyetértettek abban, hogy Gödöllőn szükség van egy független, de a várossal és annak vezetésével, valamint a kulturális és oktatási intézményekkel szorosan együttműködő ifjúsági érdekképviseletre, mely egy települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat keretein belül valósulhatna meg.

Az országban több helyen sikeresen működnek hasonló együttműködésen alapuló települési ifjúsági önkormányzatok. A dél-alföldi tanulmányutak során a gödöllői fiatalok és a velük utazó szakemberek négy olyan településre látogattak el, ahol kiemelkedően jól teljesítenek az ifjúsági önkormányzatok.

 

Minden településen találkoztak az ottani gyermek- és/vagy ifjúsági önkormányzat polgármesterével, alpolgármestereivel, a testületi tagokkal, felnőtt segítővel, ifjúsági referenssel, vala-mint egy helyütt a település felnőtt önkormányzatának polgármesterével is. A házigazdák bemutatták szervezetüket, annak kialakulási és működési folyamatát. Minden meglátogatott településen azt láthatták a gödöllőiek, hogy egy lelkes, önszerveződésen alapuló társaság milyen nagy lendületet és életet tud vinni az adott közösség ifjúsági életébe.

A tanulmányutakról a gödöllői fiatalok és szakemberek sok tapasztalattal és nagy közösségi élménnyel gazdagodva érkeztek haza. A tanulmányutaknak és a „jövőtervezésnek” azonban itt nem volt vége, hiszen október 9-10-11-én a „Gödöllői modell” kialakítását célzó műhely-munkán vettek részt a fiatalok, egy héttel később pedig újabb tanulmányutak keretein belül Dél-Dunántúlra indultak tapasztalatszerzésre és kapcsolatépítésre.

A fiatalok beszámolóiból:

"Szentesen kezdtünk, ami jó volt, az az elfogadó légkör (bár ez általánosan megfigyelhető). A pincén, vagyis a közösségi téren látszott, hogy saját maguk csinálták. A csapaton érződött, hogy összeszokott, csiszolódott emberek. A jótékonysági programjaik különösen tetszettek. Pali, a felnőtt segítő kiemelte, hogy a fiatalok törődésre vágynak, azért csatlakoznak, mindezért cserébe törődést kérnek és követelnek. Őszintén elmondták, hogy új tagokat bevonni iszonyat nehéz, csak a személyes bevonás működőképes.

Orosházán a saját „tanyájukon” vártak minket, ami igencsak tetszetős volt. A hangulat és a közösség itt is nagyon jó volt, kiérződött az, hogy a fiataloknak mennyire szükségük van a közösség megtartó erejére, mégis milyen kevés helyen tudják ezt biztonságosan és úgy megkapni, hogy cserébe nem kell semmit adniuk. Itt is kifejezetten sok programot szerveznek, van, ami már igen komoly múlttal rendelkezik. Jó volt látni, hogy adnak a csapatépítésre és itt is voltak jótékonysági programok. A választórendszerük is figyelemre méltó, hiszen a részvétel majdnem 100%-os. Ehhez az kell, hogy az iskolákkal együtt tudjanak működni, és ez általában sikerül is. Jó volt látni, hogy az önkormányzattól kapnak anyagi és egyéb támogatást is." (Baditz Máté)

„Hasonlóság a 3 szervezetnél, hogy SzMSz (szervezeti és működési szabályzat) alapján működnek, demokratikus formában. Politikailag és vallásilag függetlenek és önszerveződés által alakultak meg. Minden esetben egy kis magból indult ki és vált valóra az ifjúsági és gyermek önkormányzat. Hasonló alapelvek szerint gondolkodó fiatalokkal találkoztunk, akiknek a szívükön égett a tenni akarás környezetük és városuk irányába.

 

Más és más profiljuk van. Szentesen az önkormányzat javaslatainak a véleményezésére fordítottak nagyobb figyelmet, Orosházán pedig a magas színvonalú programszervezés volt a profiljuk. Különbségeket találhatunk az SzMSz-en belül is, hiszen más-más célcsoportokat közelítettek meg és más látással rendelkeztek a testületet és a választó körzeteket illetően.

Bordány egy viszonylag kis településnek mondható kicsivel több, mint 3000 lélekfővel, viszont akik ott élnek, ha kevesen is, de nagyot álmodtak. Nemzetközi referenciával bíró ifjú-sági szállót alakítottak ki, mely otthona az AFS programon belül, külföldi önkénteseknek 3-6-9 hónapig EU-s finanszírozásban. Ez remek lehetőség a dolgozni vágyó fiataloknak, a helyi ifjúsági és civil szervezeteknek is, hiszen a külföldről érkező önkéntesek, gyakorlati segítséget is nyújtanak, akár épület felújításról, programszervezésről, vagy akár egyszerű adminisztrációs tevékenységről legyen szó. Mind emellett külön üzemeltetnek egy ifjúsági klubbot is, ahol a délutánjaikat tölthetik a fiatalok, így bevonva őket az utcáról.” (Földi Alexandra)